Akkora a robbanás a megújuló energiatermelési technológiák terén, hogy 2030-ban legalább 44%-os, de akár 49%-os lesz a megújulók részaránya az áramfogyasztásban, így muszáj még ambiciózusabb uniós célokat kitűzni a blokkoló kisebbség felszámolásával, különben idejétmúlt keretekhez fog ragaszkodni az Európai Unió – ez a legfőbb üzenete egy ma megjelent elemzésnek, ami komoly hatásokkal járhat a brüsszeli döntéshozatalra. Az anyag időzítése nem véletlen, hiszen márciusban újra tárgyalnak a megemelt megújuló energiás uniós célról, de lehet, hogy ezt még tovább kell emelni, és ehhez kapóra jöhet a minap bemutatott nettó zéró iparfejlesztési terv is. A tanulmány magyar szempontból is fontos, mert egyrészt azt jelzi, hogy a nagy naperőmű forradalom uniós szinten is több évvel előbbre hozza a kitűzött iparági cél elérését, másrészt azt üzeni, hogy idehaza is még ambiciózusabb zöld átállási célokban érdemes/kell gondolkodni.
Energiagazdálkodási és fenntarthatósági stratégiájának egyik fontos lépéseként, 2023 elejétől a GTC Magyarország minden üzemeltetett kereskedelmi ingatlanjában 100 százalékban zöld villamosenergiát használ. Az ingatlanfejlesztő vállalat jelenleg éves szinten 40 GWh megújuló forrásból beszerzett, illetve megújuló megoldásokkal előállított energiamennyiséget vásárol. A zöldenergiára való átállás mellett ugyancsak folyamatban van a GTC hazai épületeinek energetikai korszerűsítése, ami 2025-ig várhatóan 20 százalékkal csökkenti a vállalat energiafelhasználását.
Aki a tavaly október végi határidő óta jelezte a lakossági napelem telepítési igényét, rá vonatkozik a hálózati betáplálási moratórium, amit azután vizsgálunk majd felül, hogy megvalósulnak azok a nagy hálózatfejlesztések, mint amilyeneket az E.On is bejelentett a minap – jelezte a Kossuth Rádió hétfő reggeli adásában Steiner Attila. Az Energiaügyi Minisztérium energiaügyi államtitkára azt érzékeltette, hogy a villamos energia hálózatot nemcsak helyi, hanem országos szinten is akkora kihívások érték, hogy muszáj az időigényes hálózatfejlesztési munkákat megtenni, mielőtt újra megengednék a betáplálást is lehetővé tevő lakossági napelemeket, és például az E.ON Hungária projektje majd azt teszi lehetővé, hogy mintegy 800 MW-nyi plusz napelemes kapacitás csatlakozhat majd a hálózathoz.
Új, a magyar nyilvánosság előtt eddig még nem bejelentett fontos vállalásokat tett a magyar kormány az Európai Bizottság felé a lakossági és céges napelemek/naperőművek terén, amelyek összességében több százezer ember/cég életére lesznek hatással a következő években. Mindennek közérthető formája abból a bizottsági anyagból derült ki, amelyet tegnap hoztak nyilvánosságra Brüsszelben, miután hivatalosan is elfogadták a magyar helyreállítási tervet.
Amint arra számítani lehetett, tovább fokozta a háztartási méretű napelemes rendszerek (HMKE-k) iránti keresletet az az október 13-i bejelentés, miszerint a kormány az új telepítési igények esetében felfüggeszti a hálózatra való betáplálás lehetőségét.
Idén is megrendezzük már hagyományosnak mondható energetikai konferenciánkat, amelyre szeptember 30-án kerül sor a MEKH szakmai támogatásával. Az Energy Investment Forum 2021-en ezúttal is nagy nevek vesznek részt és aktuális témákkal jelentkezünk. Ezek közé tartozik többek között a klímasemlegesség elérésének kérdése, az energiaátmenetben rejlő lehetőségek és kihívások, a megújuló energiaforrások időjárásfüggősége, illetve a digitalizáció és a hidrogéntechnológia is.
Meglepő, hogy a legutóbbi METÁR-tenderen tovább mérséklődtek a pályázók által benyújtott ajánlati árak, tekintettel a beruházási költségek elmúlt időszakbeli emelkedésére, illetve a bevételi oldalon várható csökkenésre – véli a hazai napenergia szektor egyik vezető szereplője.
Az Európai Bizottság július 14-én tette közzé széleskörű klímapolitikai csomagját, amelynek célja, hogy bemutassa milyen intézkedésekkel és szakpolitikai reformokkal érhetjük el az Unió által korábban elfogadott 55%-os kibocsátás-csökkentést 2030-ig az 1990-es bázisévhez képest. Innen származik a csomag ’Fit for 55’ elnevezése. A publikáció időpontja talán nem is lehetett volna időszerűbb. Perzselő hőhullámok Észak-Amerikában, pusztító áradások Nyugat-Európában és Kínában, vízválság Iránban és az 1901 óta mért legszárazabb június Magyarországon csak néhány példa az elmúlt időszakból az éghajlatváltozás okozta szélsőségekre, amelyeknek az intenzitása a legbaljósabb forgatókönyvű klímamodelleket is felülmúlta. Pedig hosszú út vezetett a bemutatott reformig, amit az EU-s intézmények a zöld gazdasági átmenet mérföldköveként ünnepelnek, míg a környezetvédelmi szervezetek szerint a reformcsomag csak egy újabb példája az EU hiányos intézkedéseinek, ami a Párizsi Egyezményben vállalt kibocsátás-csökkentési vállalásaink megvalósításához sem elégségesek.
Szó szerint egyre forróbb téma a klímaváltozás, az IPCC új jelentése szerint a korábban reméltnél sokkal sebesebben emelkedik a Föld felszíni átlaghőmérséklete, és egyre csökken az esély a klímakatasztrófa elkerülésére. Július 14-én mutatta be az Európai Bizottság is az új uniós klímacsomagot, amely a 2030-ra elérendő kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos részletes javaslatokat tartalmazza. Ebben több meglehetősen drasztikus elképzelés is szerepel, amelyek közül Magyarország kifejezetten ellenzi az egységes uniós karbonár bevezetését, valamint az EU ETS kiterjesztését a háztartásokra, mivel ez jelentős költségterhet jelenthetne számukra. A megújuló energiatermelés területén ugyanakkor jól állunk, de a kibocsátáscsökkentési célok elérése során fontos, hogy egyensúlyt találjunk az éghajlatváltozás, valamint a gazdasági és társadalmi szükségletek kielégítése között - mondta el a Portfolio-nak Steiner Attila, körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár, akivel a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiáról, az autóiparról, a klímasemlegesség költségeiről és az energiaátmenetben rejlő lehetőségekről is beszélgettünk.
Ma tette közzé az Európai Bizottság az úgynevezett "Fit for 55" uniós klímacsomagot, amely a 2030-ra elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos részletesebb szabályokat tartalmazza. Az EU ugyanis 2050-re szeretné elérni a klímasemlegességet, amihez szükséges az ambíciós szintek emelése. A mostani bejelentés többek között előírná, hogy magasabb legyen a megújuló energiaforrások részaránya, átalakítaná az EU ETS rendszerét, illetve szigorítaná a gépjárművekre vonatkozó emissziós követelményeket is. Ezek egyelőre még azonban csak javaslatok, tehát még rengeteg vita és egyezkedés várható a következő hónapokban.
Egyértelműen kedvezőnek tűnnek az április elején átadott új magyar-szlovák távvezetéki összeköttetések üzembe állításának első tapasztalatai, piaci hatásai. A fejlesztés a magyar áramtőzsdei árak csökkenését eredményezte, egyúttal a szlovák és német nagykereskedelmi árral szembeni spread is mérséklődött.
A hidrogén felhasználása a 2030-as évekre rendkívül szerteágazóvá válhat az energetikában, az iparban (hő- és alapanyag), a közlekedésben vagy a lakossági-kereskedelmi hűtés-fűtésben egyaránt, így az atomenergia segítségével termelt hidrogén növelheti a jövőbeni hazai ellátásbiztonságot, csökkentheti az import igényt, és hozzájárulhat a karbonsemleges hidrogén hazai előállításához. De vajon mely feltételek mellett célszerű Magyarországon a 2030-as évek második felében a paksi atomerőmű által termelt villamos árammal vízbontással hidrogént előállítani?
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) harmadik alkalommal hirdeti meg a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelést ösztönző METÁR-tendert. Az újabb pályázat segítségével ismét bővülhet a környezetbarát naperőmű-kapacitás Magyarországon – mondta a tenderrel kapcsolatban Horváth Péter János a hivatal elnöke.
Ma tette közzé gyorsjelentését a nagy olajcégek közül a Shell és a Total is, és mindkét cég kedvező eredményekről számolt be, amely jelzi, hogy az olajipar lassan kezd magára találni. Ebben jelentős segítséget nyújt, hogy az olajár az elmúlt hónapokban alaposan megemelkedett, bár mindkét cég figyelmeztetett, hogy még sok a bizonytalanság a kereslet alakulását illetően. A javuló kilátásokat azonban alátámasztja, hogy a Shell hat hónapon belül már másodszorra emelte meg osztalékát. Emellett mindkét társaság több beruházást hajtott végre, és továbbiakat is tervez a megújuló energiaforrások és a környezetbarát technológiák terén.
Palkovics László innovációs- és technológiai miniszter adta át ma az első hazai hidrogéntöltőt, ami szimbolikus jelentősége mellett azt is mutatja, hogy Magyarországon is belendülhet ez az egyre népszerűbbé váló alternatív energiahordozó. A tavaly megalakult Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform ezzel kapcsolatban készítette el a Fehér Könyvet, amely egy összefoglaló szakmai dokumentum, és többek között felméri a hazai állapotokat, bemutatja a hidrogéntechnológia lehetőségeit, valamint fontos inputja lesz a Nemzeti Hidrogénstratégiának, amelyet jövő héten tárgyalhat meg és fogadhat el a kormány. A Platform irányítóbizottságának elnöke, Lepsényi István pedig további fontos részleteket is elárult lapunknak azzal kapcsolatban, hogy hogyan lenne hasznosítható hazánkban a hidrogén.
Magyarország csatlakozott azon országok klubjához, amelyekben a következőkben épülő nagyobb naperőművek már a piaci referenciaárnál olcsóbban termelhetik a villamos energiát. A magyar megújuló energia aukciós (Metár) rendszer így két lépésben elérte a mértékadó német, illetve közép-európai árszintet, azonban nálunk jóval gyorsabb volt a tanulási folyamat: míg a kötelező átvételi rendszer még 100 eurós árat garantált minden, naperőműben megtermelt áram megawattórájáért, addig az 1. Metár-tender ezt 70, a 2. kiírás pedig 50 euróra szorította le.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A főparancsnok is elismerte a visszavonulás tényét.
Íme az eheti makronaptár.
A WHO szerint nagyon nem néz ki jól a helyzet.
Háborús híreink vasárnap.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
